Hidrocurt

"Egy film a rasszizmusról, a fajgyűlöletről, a másság elítéléséről. De nemcsak erről szól. Sokkal több van benne, mint egy hasonló témájú filmben. Egy történet a mai Amerikából, az ottani neonáci szervezetek belsejéből. Egy család, amit majdnem tönkretett a gyűlölet és az erőszak. Egy fiatal, aki megtalálja a helyes utat, még akkor is, ha ezt sokkal nehezebb, sőt talán lehetetlen végigjárni. Ez a filmdráma egy átlag amerikai városban játszódik, egy fiatalról és a családjáról szól. De sokkal több van minden mögött. Egy erkölcsi tanmese. A fiatal börtönbe kerül, mert brutálisan megölt két afro-amerikait, akik feltörték a kocsiját egy este. Ezzel indul a film. Azonban nem szeretném leírni a film menetét és történetét, mert azt szeretném, hogy ha valaki netalántán eme cikk elolvasása után kap kedvet a mozihoz, az ne úgy ülje végig a filmet, hogy tudja mi következik. Talán annyit elmondhatok, hogy a film végül is 24 óra alatt játszódik, viszont ezalatt sokszor pillantunk vissza a múlt történéseibe, ezekbe is teljesen fordított sorrendben. A film végén látjuk a legrégebben megtörtént cselekményeket. De ez esetben ez nem is lehetne jobban. Ezáltal lesz teljes a kép arról, hogy ez a bizonyos fiatal, Derek, hogyan jutott el addig a bizonyos estéig, s hogy mi történt vele, családjával és főként öccsével, az előtt és az után. Derek, a neonáci fiatal, aki nem teljesen elvakult, inkább amolyan félig szellemi vezetője a helyi szervezetnek, teljes jellemében átalakul, vagy talán nem is alakul, csak viszszatér egy másik énjéhez. Ő az, aki nem csak felindult érzelmek által befolyásolva választja a szélsőjobb eszméket, hanem tud velük vitatkozni, valóban értelmes módon. Miután kijön a börtönből, ahol végleg szakít szélsőjobbos múltjával, azt kell tapasztalnia, hogy öccse ugyanarra halad, amerre ő is tartott olyan idős korában. Ezt akarja megakadályozni. Ebből kerekedik ki az erkölcsi tanmese, amit persze illik megfogadni, de nemcsak erről van szó. Teljesen más szemszögből láttatja a szervezetet azáltal, hogy az egyik pozitív hős is a tagja. Emellett az operatőri munka és a vágások is hozzásegítenek a film valódi mondandójához, azon kívül, hogy látványosak. Legvégső érvként pedig ott van Derek megformálója, Edward Norton, akit színészi alakításáért Oscar-díjra is jelöltek, és az igazat megvallva nem tudom, hogy miért nem ő kapta (persze Hollywood már csak ilyen). Engem legjobban az a jelenet fogott meg, ahol a gyilkosság után a rendőrök letartóztatják. A kamera végig az ő és az öccse arcát veszi, s Norton ezalatt a mozdulatsor alatt hihetetlen mimikai játékot ad elő, az önelégült arckifejezéstől kezdve a vidámságon keresztül az arcára kiülő teljes döbbenetig. Ha megnézitek a filmet, erre figyeljetek, mert megéri! Mindemellett a film zenéjét is teljesen eltalálták.

Ez már egy eléggé régi film, kb 10éves, de én ma láttam elöször. És tetszett, elöször én akartam írni róla, de amikor megtaláltam ezt a cikket, akkor rájöttem, hogy fölösleges, mert ennél jobbat biztos, hogy nem tudtam volna írni. Ezt a filmet egyik haveromtól kaptam, ő azt mondta, hogy ez egy baromi jó akciófilm és mindenképp nézzem meg. De ennek a filmnek semmi köze az akciófilmekhez, ez sokkal jobb egy primitív akciófilmnél. Aki még nem látta, annak mindenképp ajánlom, hogy nézze meg!