Vannak olyan dolgok az életben, amiken néha muszáj átesni, de mégis annyira utálom őket, hogy rögtön görcsbe rándul a gyomrom, ha rájuk gondolok és ha még csinálni is kell, akkor teljesen letudok blokkolni. Na ilyen dolog például a lakásfelújítás. És ez ma kezdödött nálunk. Ma reggel azzal kezdtük, hogy a szobámat teljesen üresre kipakoltuk és jött egy ember, aki kb 3perc alatt darabokra törte a parkettámat, pedig szerintem azt még egy padláson vagy valami olyan helyen, ahol nem túl sokat jár az ember, simán fellehetett volna használni. De mindegy, ő megmondta, hogy "majd a mámáná' etüzejjük". De kaptam helyette szép újat, ami nincsen MÉG összekarcolva és nagyon szép lett. Holnap kezdödik a festés. A prospektusban nagyon jól nézett ki a "lime" zöld, de ma idehozták vödrökben és olyan színe van, mint amikor a sirály ráfosik a Balatonon egy stégre és ott a sirályszar pár napig szárad na és a szarnak a színe akkor nyeri el ezt a zöld színt. De nagyon remélem, hogy majd a falon visszanyeri szép zöld színét. Ma rengeteg időm volt, mert itthon kellett maradnom, de nem tudtam mit csinálni, mert mindig itt volt egy munkás és azon gondolkodtam, hogy mi értelme van ennek a lakásfelújításnak??? Mert persze elsődleges cél az, hogy szép legyen a lakás, de szerintem elöző állapotában is szép volt, szóval ez nem volt annyira meggyöző, aztán rájöttem, hogy akkor itt a remek alkalom, hogy a hónap végén lévő névnapommal összekötve tarthatnék egy "felújított szoba-névnap" bulit. Már csak az a kérdés, hogy ki az aki eljönne(most nem úgy értem, hogy nem lenne olyan aki eljönne, csak mindenki elfog húzni nyaralni és így nehéz olyan időpontot találni, amikor mindenki ráér). Na de azért majd megprobálok találni egy jó időpontot:).